Palóc ház

Cím: 3240 Parád, Sziget út 10.
Telefon: 06-30/416-35-50

Nyitvatartás: A Palócház jelenleg csak kívülről tekinthető meg.

Az 1770-es években épült ház, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, melynek első két sejtjét zsilipelt technikával építették. A harmadik helyiséget később, valószínűleg a család tagjainak szaporodása miatt toldták hozzá a XIX. században. 1963-ban nyitotta meg kapuit, az akkor még Heves Megyei Múzeumi Szervezet egységeként. Ma a Dobó István Vármúzeumhoz tartozik. Ez volt az első tájház, amit megnyitottak. A pitvarból, szobából (házból) és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melynek berendezési tárgyait Morvay Judit és Csilléry Klára gyűjtötte Parádon és a szomszédos Bodony településen a 60-as évek elején. A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját. A portán megtalálható a hidas ól (disznó ól), és a csűr is, mely szintén zsilipelt technikával készült. A csűr választja el az udvart a kerttől, mely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként használták, kocsit, szerszámokat, föld-műveléshez szükséges eszközöket tároltak itt. A jobb oldali részén található az istálló, ahol az állatok mellett a férfiak is gyakran aludtak dikókon. A palócokra sokáig jellemző volt a nagycsalád. Volt, hogy 25-50-en is éltek egy házban. A parádi porta jelenlegi berendezése szerint két idősember, két másik pár és gyermekeik éltek itt.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Asztalos Johák kiállítóterem népi fafaragó hagyatéki kiállítása

Cím: 3240 Parád, Kékesi út 2.
Telefon: +36-30/416-35-50

Nyitvatartás:
Hétfő: Zárva
Keddtől szombatig: 10.00-16.00-ig
Vasárnap: 10.00-14.00-ig

A fafaragó mester hagyatékának egy részét az önkormányzat 2006-ban vásárolta meg, és ekkor nyílt meg a jelenlegi kiállítás is. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve.
Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni. Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, Rákóczi szabadságharcnak állít emléket.Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását – a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Tájház

Cím: 3240 Parád, Kossuth Lajos út 53.
Telefon: +36-30/416-3550

Nyitvatartás:
Hétfő: Szünnap
Keddtől szombatig: 10.00-16.00-ig
Vasárnap: 10.00-14.00-ig

A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be.
Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja.
Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, melyeket ötven év felett hordtak a nők. A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csőrlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sujkoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Római katolikus templom

Parád műemlékei közül az egyik legrégibb az 1768-ban felépített barokk stílusú, kőből épített katolikus templom. Az épület belmérete nyolcszor húsz méter. Keleti homlokzatán található a torony, melyben három harangot helyeztek el, Szent Otília, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére. A karzatra egy hatváltós orgona került. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. Az ott elhelyezett képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné saját költségén renováltatta kívül-belül az épületet. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban, s ebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben pedig kívülről renoválták a hívők jelentős anyagi támogatásával. A templom előtt Szűz Mária szobor áll, amelyet 1908-ban az Amerikában dolgozó parádiak állíttattak. Ez a templom az egyetlen Magyarországon, amelyet Szent Otília tiszteletére szenteltek fel. A legenda szerint Otília a III. században világtalannak született, ám a keresztségben visszanyerte a látását. Így lett a vakok és gyengén látók védőszentje. E ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Cifra istálló

Cím: Parádfürdő, Kossuth Lajos út 217.
Tel: +36 36-364-083, +36 30/182-6505

Az egykori uradalmi istálló 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján, melynek elnevezése díszes vörösmárvány-vöröstéglás-fagerendás külsejéből adódik. A jelenlegi kocsimúzeumban a régi díszes főúri hintókat és tartozékokat tekinthetjük meg.
Felnőtt belépő: 2.000 Ft/fő
Kedvezményes csoportos belépő 20 fő felett: 1.200 Ft/fő

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Parádfürdő – Mária képoszlop

A Mária képoszlop Parádfürdőn, az Ilona-völgyi vízeséshez vezető úton található.
A Mária képoszlop legendája a környék mai képét nagyban meghatározó családhoz, a Károlyi családhoz köthető. A család férfi tagjai a környékbeli erdőségekben gyakran ütötték el idejüket vadászattal. Egyik vadászatuk során Károlyi Gyula gróf fiát egy felbőszült vadkan vette üldözőbe, mely elől az ifjú Károlyi egy magas, szerteágazó tölgyfára felkapaszkodva, imádságok közepette menekült meg. Mivel a Jóisten meghagyta a fiatal örökös életét, így a család, hálából, Mária képoszlopot állított a terebélyes tölgy szomszédságában. A legendában szereplő faóriás még napjainkban is áll. Egy másik hatalmas tölgyfa mellett álló Mária-képoszlopot elhagyva folytatjuk utunkat a hangulatos rétek között futó aszfaltos úton, melyet 100 éves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övez. Elhagyva a Sándor-réti elágazást, utunk bevisz az erdőbe, és hamarosan elérjük jobbról a Szent István-csevice kerekes kútját, melyből érdekes ízű, kalcium-hidrokarbonátos vizet meríthetünk.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Ilona-völgyi vízesés

Magyarország legmagasabb természetes vízesése a Mátra varázslatos Ilona-völgyében ideális kirándulási célpont felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. A 10 méter magas Ilona-völgyi vízeséshez vezető sétaút az idilli fekvésű, piknikezésre csábító rétjeivel, pihenőivel, gesztenyefasorával és gyönyörű erdeivel tökéletes családi élményt ígér.

Megközelítés:
Parádfürdőről, az Erzsébet Park Hotel mögötti úton déli irányban induló úton térjünk le. Gépkocsival egészen az ifjúsági tábor utáni Szent István-kútig be tudunk menni az aszfaltos úton. A kút mellett pihenő és parkoló. Parádfürdőről még 3 km a kút.

A túra hossza:
A Szent István-kúttól 2 km a vízesés, Parádfürdőtől 5 km.

A túra jellege:
Az útvonal nagy része aszfaltos, majd köves úton van, a vízesés előtti 2-300 méter erdei út, gyökeres, köves talajjal, néhol kisebb emelkedők. Babakocsival a vízesés előtti pihenőig tudunk menni, a vízeséshez vezető út utolsó 2-300 métere már nem alkalmas babakocsival való bejáráshoz. A zuhatag előtti meredek részen jó szolgálatot tehet a túrabot és a megfelelő lábbeli, legalább, egy jó minőségű, célnak megfelelő túracipő. A vízesésénél mindig pár fokkal hűvösebb van, egy meleg polár felsőben igazán komfortosan érezhetjük magunkat. 

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Fehérkő-kilátó

A parádfürdői kórház felett a szemfülesek hamar megtalálják a Fehérkő tanösvény első métereit, mely igen tekintélyes léptekkel emelkedik felfelé, amint elindulunk rajta. Az ösvényt szegélyező információs táblákon számos hasznos, és érdekes tudnivalót olvashatunk, és csodálhatunk meg remek képeket rajtuk. Bár a hegyre felfelé vezető tanösvény nem mondható könnyű terepnek, úgy gondoljuk, mindenkit biztatunk, hogy a saját tempójában vágjon neki a megmászásának, mert a hegytetőre érve igazán magával ragadó látványban lesz része.
A kilátó maga egy masszív, impozáns, erőt és tartást sugárzó építmény, melynek közepén vezet fel a lépcsősor. Mi magunk rendszeresen szóvá tesszük, mely kilátók megmászásakor kísért meg bennünket a tériszony. A Fehérkő-kilátó esetében ez az érzés elhanyagolható, de azt is mondhatnánk, hogy nincs is. Bátran fel lehet rá menni, nem érezzük a tériszony szokásos tüneteit, helyette alig várjuk, hogy a legfelsőbb szintre érjünk.
Odaföntről aztán a Mátra magaslatait egy nem mindennapi perspektívából csodálhatjuk meg, és időzhetünk ott azok “társaságában” még úgy is, hogy a valóságban kilométerek választanak el bennünket tőlük.
A kilátót erdő veszi körbe, az északi irányban ezért a fák lombos állapotának időszakában akadályozott a körültekintés, így Mátraderecske irányában mostani ottjártunk alkalmával nem tudtunk fotózni. Az Ilona-völgy bejáratától a Kékestetőn át a Galyatetőig azonban gyakorlatilag akadálytalanul szemlélhetjük azt a csodát, amit Magyarország legmagasabb hegycsúcsa és annak szomszédsága nyújt nekünk.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Palócnapok Parád

Az általában júliusban megrendezett Palócnapok nevezetű fesztiválra kilátogatók palócgulyást, pampuskát, sztrapacskát, herőkét is megkóstolhatnak. A rendezvényhelyszínen gyönyörű természeti környezetben várják a szervezők a látogatókat. A százféle palócétel és a számtalan zenei program bármely korosztálynak kellemes kikapcsolódást ígér.
Élő hagyományok bemutatása, sztárfellépők, gasztro kalandozások, nótaénekesek, koncertek és további színes programok várhatók. A helyszínre érkezők a palóc hagyományok összes apró titkát megtudhatják és a különleges hagyományos mesterségekbe is betekintést nyerhetnek.

További info: www.palocnapok.hu, www.facebook.com/palocnapok

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Kristálygaléria és Kiállítóterem – Parádsasvár

A 2014-ben átadott Parádsasvári Kristálygaléria és Kiállítóterem Magyarország ipartörténeti emlékeinek állít emléket, ezen belül is annak az üvegművességnek, melynek múltja több mint háromszáz évre tekint vissza.

Nyitvatartás infó
HÉTFŐ – PÉNTEK: 9.00 – 15.00
SZOMBAT: 10.00- 14.00
VASÁRNAP: ZÁRVA

A bemutatók és a galériában a tárlatvezetések egész óránként kezdődnek. A részvételhez mindkét helyszínen előzetes bejelentkezést kérünk

Cím: Parádsasvár, Kristály tér 3
Telefon:  +36-20-988-9584

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Üvegmanufaktúra – Parádsasvár

A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a helyi üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, hanem egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is. Miután a szó szoros értelmében egy kis manufaktúra, az üveghuta befogadóképessége korlátozott. Egyidejűleg maximum 20 vendéget tudnak kiszolgálni, ennyien férnek egyszerre a “tűz”, vagyis az olvasztókemence közelében, ahol az üvegfúvó bemutatók zajlanak. Emiatt a bemutatók látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges, akár mailben, akár telefonon. A manufaktúrában mintabolt is várja a vendégeket.
Cím: Parádsasvár, Petőfi Sándor u. 21
Telefon:  +36-70-621-4813, +36-20-444-6161, +36-70-632-0555

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzeti Emlékpark – Recsk

A szomszédos település, Recsk a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. Magyarország leghírhedtebb kommunista kényszermunka-táborának helyén 1996-ban nyílt meg a megrázó emlékpark.

Nyitvatartás:
A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. A tájékozódást táblák segítik. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Telefon: +36-20-4350-581

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Siroki Vár

Cím: Sirok, Vár út 1.
Telefon: +36-70/197-9893

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

Nyári nyitvatartás: április 1-től október 31-ig: 10.00-18.00 óra között mindennap.
Téli nyitvatartás: november 1-től március 31-ig: 9.00-16.00 között mindennap.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Barát és Apáca szikla – Sirok

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

A Barát és Apáca sziklákhoz kényelmes, bár kissé emelkedő sétaúttal eljuthatunk. A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatti nyeregbe. Innen balra a várba kapaszkodhatunk fel, míg jobbra a Barát és Apáca sziklához jutunk. Továbbsétálva a Török asztal a következő megálló. Nevét talán formájáról kaphatta, a lapos kő valóban emlékeztet asztalra. Innen páratlan kilátás nyílik a Bükk irányába. A legenda szerint a török uralom alatt a törökök innen ellenőrizték a környéket.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Siroki Dínó Park

Sirok, Kútvölgy bekötő út (Kútvölgyi szabadidőpark)

Siroki Dínó Park a Mátra és a Bükk találkozásánál vadregényes hegyek között meghúzódó völgy ad otthont a Siroki Dínó Parknak. A hegyoldal sötét erdeje dinoszauruszokat rejteget. Aki mégis nekivág a túrának, készüljön fel, hogy a dinoszauruszok esetleg megmozdulnak, és még rá is ordítanak az ösvényen kapaszkodókra. Az élmény garantált. De ha nem lenne elég, akkor a nyugodtabb, árnyas völgyben a sokféle szabadtéri játék biztosítja a további szórakozást az egész család számára.

Nyitvatartás: A szezonunk ideje alatt – minden évben áprilistól október végéig – minden nap nyitva tartunk, időjárástól és ünnepnapoktól függetlenül. Novembertől zárva vagyunk március végéig.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Kékestető

1014 méterével Magyarország legmagasabb pontja, melynek klimatikus viszonyai, páratlan körpanorámája és tv-tornya sokakat vonz. A nemzeti színű kőhöz szinte mindenki elzarándokol. A körpresszóban 7000 db-os minipalack gyűjtemény tekinthető meg, melyek különböző országokból származnak, érdekes szőlőforma, hegedű, focilabda, sakk-készlet és egyéb játékos formákat öltenek. A település ismert kiránduló- és télen síközpont.

<- vissza a tartalomjegyzékhez

Fürdőzési lehetőségek a környéken:

• Bükkszék Gyógy- és strandfürdő
• Egerszalók Saliris Thermal & Spa (sódomb)
• Demjén Barlangfürdő
• Eger Termál- és Strandfürdő
• Eger Török Fürdő

Horgásztavak a környéken:

• Recskvasárnap Búzásvölgyi Víztározó, Horgásztó
• Bodony Bodonyi Horgásztó
• Verpelét Verpeléti Horgásztó

<- vissza a tartalomjegyzékhez

<- vissza a tartalomjegyzékhez